2016. október 8 – 2017. január 29.

Kiállító művészek:
ÁDÁM Zsófia | BALOGH Máté | BÁLVÁNYOS Levente | Jasmina CIBIC | CSÁBI Ádám | DORSÁNSZKI Adrienn | FARKAS Dénes | Ben G FODOR | GOSZTOLA Kitti | GRYLLUS Samu | HUSZÁRIK Zoltán – TÓTH János | KELE Judit | KONOK Tamás | KÖVES Éva | LAKNER László | MAURER Dóra | MOLNÁR Vera | M. TÓTH Géza – PRAKTER Mariann | NAGY Zsófia | PALOTAI Gábor | PÁLINKÁS Bence György | PETERNÁK Anna | PINCZEHELYI Sándor | PIROS Boróka – HORVÁTH Balázs | RAVASZ András | RÉVÉSZ László László | Masha STAREC | Jozef SUCHOŽA | SUGÁR János | SÜLYI Péter | SZIRA Henrietta | SZIRTES András | SZTRUHÁR Zsuzsa | TORNYAI Péter – KERTÉSZ Krisztián | Ágnes von URAY | WÉBER Imre

Kurátorok:
BÁLVÁNYOS Anna, FABÉNYI Julia, KÉSZMAN József, PETERNÁK Miklós, SZIPŐCS Krisztina

 

Bartók Béla születésének 135. évfordulója az emlékezés, a visszatekintés és az újrafelfedezés ideje. A Bartók-emlékév alkalmából a Ludwig Múzeum által rendezett, és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivállal közösen bemutatott nemzetközi kiállítás a kortárs képzőművészet eszközeivel fordul a bartóki örökség felé, elsősorban dialógust kezdeményez az életművel, a jelen felől kínálva belépést annak roppant jelentőségű hatástörténetébe.

Bartók zeneszerzői munkássága a mindennapi műveltség része, tudományos, zeneelméleti és gyűjtői tevékenysége az egyetemes kultúrát gazdagítja. Kultúrtörténeti jelentőségét, társadalmi beágyazottságát jól jelzik az elmúlt évtizedekben létrejött, rá reflektáló műalkotások.
A mostani kiállítás a Bartókról kialakult képet mint folyamatosan jelen lévő, átörökített kulturális toposzt bontja ki és értelmezi tovább. A neoavantgárd klasszikusai – Maurer Dóra, Konok Tamás, Lakner László, Pinczehelyi Sándor – mellett nagyrészt olyan friss művek láthatók a kiállításon, amelyeket a több mint harminc művész a képzőművészet, a tudomány és a zene metszéspontjában felvett konceptuális nézőpontból hozott létre. A művek többsége műfaji és technikai értelemben vegyes (hibrid) alkotás, ahogyan a kiállítás egészét is az újabb művészeti médiumok hangsúlyos használata jellemzi.

Az alkotók saját pozíciói a Bartókhoz kapcsolódó történeti, személyes, technikai, kulturális motívumok mentén tárulnak fel. Visszatérő motívum a zenei elemek átírása és megfeleltetése nyelvi vagy vizuális jeleknek, a kódok átfordítása, illetve behelyettesítése más rendszerekbe. Számos, szeriális logikára épülő, minimalizált vizuális jelekből és apró gesztusokból álló geometrikus-absztrakt alkotás képez le zenei struktúrákat, míg mások látszólag távolabbról csatlakoznak be Bartók hatástörténeti narratívájába. Jelentős számban kaptak helyet a látogató aktivitására alapozó munkák, amelyek az élmény közvetlenségével teszik a nézőt az alkotás résztvevőjévé.

A kiállítás a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál programjaként, a Bartók 135 emlékév keretében valósult meg.

Támogatók:
EMMI, Müpa, CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál, Bartók 135 emlékév, Osztrák Kulturális Fórum

Együttműködő partnerek: Müpa, C3 – Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány, Hermina Galéria Alkotócsoport

2016-10-10